Mit kell tudni a teljesítménydiagnosztika kapcsán?

Mikor szükséges a teljesítmény diagnosztika?

Amikor egy ember terhelését szeretnénk tervezni például egyéni edzéstervek kialakításakor, fontos tudnunk az adott személy aktuális kondcionális állapotát. Ez a bázis, amiből kiindulunk, és ez alapján tudjuk majd a fejlődést és bármilyen változást nyomon követni. Akár arról, hogy az edzés intenzitása nem hozza meg a kívánt eredményt, akár arról, hogy bizony túlhajszoltuk magunkat és vissza kéne venni. A felméréseket, amelyek teljeskörűen megállapítják egy egyén kondícióját, teljesítménydiagnosztika keretein belül végezzük el.

Mit vizsgál a teljesítménydiagnosztika?

A fizikai terhelés hatással van a szervezetünkre. Hiszen, ha ülő életmód mellett szabadidőnkben is csak a fenekünkön ülve lustálkodunk, sokkal valószínűbb az elhízás, a rossz keringés, az alacsony vérnyomás – és akkor még a táplálkozásunkról nem is esett szó. Ugyanígy igaz az aktív terhelés hatása is a szervezetre, hiszen az élettani funkciók hihetetlen alkalmazkodóképességgel követik az életünk változásait. A szervezet azokat a funkciókat, izomzatokat fejleszti, amiket használunk, ezeket a rendszereket vizsgálja a teljesítménydiagnosztika is.

Sportoláskor persze döntően az izomzat működését figyelik és fejlesztik, ami három anyagcsereműködés eredményeként jön létre: az izmon felül a tüdő, illetve a szív-, és keringési rendszer is szükséges a megfelelő ellátásához. Hiszen szükség van a lokális oxigéncserére, a levegőből az oxigén felvételére, illetve az oxigén szállítására is. Ezt a három rendszert vizsgáljuk többek között a teljesítménydiagnosztika keretein belül.

Hogyan zajlik a teljesítménydiagnosztika vizsgálat sorozata?

A teljesítménydiagnosztika egyik leggyakrabban alkalmazott vizsgálata a teljesítmény élettani felmérés, ez az, amit általánosan alkalmazni lehet. Ám adott sportág sportolóinak nem csak egyéni értékeik, de a sportágnak megfelelően is testre kell szabni a vizsgálatot.

A gyakorlatban ez általában különféle ergométereket jelent. A teljesítménydiagnosztikát végző ergométer lehet futószalag, kerékpár-ergométer, vagy karergométer. A futószalag előnye, hogy a legtöbben azon vagyunk képesek maximális teljesítményt nyújtani. A kerékpár viszont bármilyen testsúlyra alkalmazható, a munka mennyiségét ez nem befolyásolja. Hatással van rá viszont a lábak kifáradása, éppen ez az oka annak, hogy nem ezen a mozgásformán tudjuk a legjobb formánkat bemutatni. A kar ergométer speciális vizsgálatoknál hasznos, ahol az egyén a felső végtagját gyakran használja. Ilyenek a vízilabdázók, a kajakosok, úszók, vagy például a küzdősportokat űzők.

Ezek az ergométerek a teljesítménydiagnosztika során rendszerint egy spirográfiával is kiegészülnek, ami lehetővé teszi, hogy a légzésteljesítményt is mérhessük. A gyakorlatban ilyenkor egy speciális maszkot kell viselni, amiben szabadon vehetünk levegőt, de a kilélegzés egy zárt rendszerbe kerül, ami így mérhetővé válik. Íly módon a teljesítménydiagnosztika során nem csak a kilélegzett levegő mennyisége, de annak összetétele, illetve oxigén-, és szén-dioxid tartalma is meghatározható. Mindeközben az egyén szívműködését is figyeljük egy EKG segítségével, így az adatokhoz hozzácsatolható a pulzusszám is, é kitűnnek az esetleges szívritmus zavarok. Végezetül a teljesítménydiagnosztika kiegészül adott időközönként egy vér-, és vizeletvizsgálat, hogy a PH-értékeket, illetve a laktát és anaerob szinteket meghatározhassuk. Maga a teljesítménydiagnosztika tehát több átfogó vizsgálatot jelent, amiket igyekszünk azonos időben elvégezni, hogy átfogó képet kaphassunk és az esetleges összefüggésekre is fény derülhessen. 

Mikor javasolt teljesítménydiagnosztikai vizsgálatokat kérni?

A vizsgálatsorozatot alapvetően sportolóknak, élsportolóknak fejlesztették ki, hogy az általános fizikai állapotukat definiálni lehessen. Ez alapján aztán az alapozó időszak és a versenyidőszak közti különbségeket célzott gyakorlatokkal lehet befolyásolni. Az edzők is első kézből kapnak számszerűsített visszajelzést az edzésprogram sikerességéről: mi vált be, mi nem? De az eredmények arra is figyelmeztethetnek, ha egy sportoló túledzett, vagy túlterhelt, hogy némi könnyítéssel időben elkerülhetőek legyenek a súlyosabb következmények.

Különösen igaz a teljesítménydiagnosztika haszna utánpótlás korú sportlóknál minden olyan időszakban, amikor kondicionális képességfejlesztés előtt állnak, illetve az után is, hogy összemérhetőek legyenek az eredmények. Így náluk tervezhetővé válik a szükséges munka, és az esetleges fejlődési rendellenességek is idejében leleplezhetőek lesznek.

Amatőr, illetve hobbisportolók esetében is lehet haszna a teljesítménydiagnosztikának. Kiváltképp, ha valamilyen célt tűztek ki maguk elé. Ha az edzéseiket nem szeretnék a véletlenre bízni vagy csak megérzés alapján csinálni, ezekkel a vizsgálatokkal igazolhatják, melyik vált be, és melyik nem. De hosszú, több éves kihagyás után való visszatéréskor is hasznos lehet egy efféle vizsgálat, hogy biztosítható legyen a biztonságos ütemű fejlődés.